[ DIPLOMA 2018 ]


GULYÁS LEVENTE
VESTIGIUM
konzulens: Benkő Sándor

Az információ egyetlen materiális bizonyítéka a környezetünkben levő eszközök. Szerkezetek, melyekkel csak digitális képernyőkön keresztül juthatunk el a tárolt információkhoz. A tartalom felkerül a virtuális adatbázisba, ugyanakkor fizikai nyomai többnyire szabad szemmel is láthatóak használati eszközeinken. Beszélhetünk vajon róluk, mint a virtuális létezés fizikai jeleiről?
Képeimen ezeket a hétköznapi tárgyakat jelenítem meg. Használatuk folyamatát nem –csak az információval telített felületet ábrázolom. A gyakran szabad szemmel látható nyomokat a helyszínelések folyamán használt argentor és vaspor segítségével tettem könnyen láthatóvá a néző számára. Hasonlóképp, mint a helyszínelés esetében fizikai és az online/digitális én találkozási pontjainak láthatóvá tett bizonyítékai. Az ujjlenyomatok egymásra rétegződésével alkotnak dekódolhatatlan információt arról, amit tudunk és cselekszünk. Fizikai bizonyítékok, melyek akaratlanul maradtak a felületen.












HORVÁTH SZONJA
EGY HÁZASSÁGRÓL
konzulens: Molnár Ágnes Éva
Házasság.
   Mindannyian ugyanarra gondolunk e szónak a hallatán, a kezdetre: az esküvő napján a boldog és gyönyörű ara lépdel hófehér ruhájában az oltár felé, ahol (remélhetőleg) élete párja várja. A háttérben felcsendül Beethoven 9. szimfóniája és a násznép örömkönnyekben tör ki, amikor az ifjú pár kimondja a boldogító igent. Gyermekkorunktól fogva ezt az idillikus képet látjuk magunkban, köszönhetően a meséknek, melyek álomba ringattak minket, majd később a filmeknek is, melyekből az évek során egyre többet néz az ember. De mi történik az esküvő után? Sorozatomban a saját szüleim házasságával foglalkozom, mely 32 éve töretlen. 
Nem szándékom a sikeres házasság elemeit illusztrálni a képeimmel, csupán a gyermek szemszögéből mutatom be az ő kapcsolatukat, azt, ahogy én látom őket.
    Célom, hogy rávilágítsak arra, hogy hiába nő a válások százalékos aránya, még akadnak olyan házasságok, amik hosszú idő óta működőképesek. Erre utal a cím is, mely egy házasságról szól, de nem a Tökéletes Házasságról. Csak egyről a millióból, ami a mai napig képes fennmaradni töretlenül.

















KISS GERGELY
PERSONAL SCIENCE
konzulens: Károly Sándor Áron
A tudomány személyessé válásának kérdéseivel foglalkozom. A sorozat fotóin olyan részben szimbolikus vagy direkt utalások szerepelnek, amelyek a gyerekként különböző területek felé mutatott érdeklődésemet tükrözik, vagy éppen területeket, amik felé Édesapám próbálta a kíváncsiságom felkelteni. A képeken látható tárgyak nem mindig konkrét gyerekkori kísérletekhez használt eszközök, sokkal inkább annak a gondolkodási módszernek az újraalkotásai, amit ezekből a bizonyításokból, kísérletekből máig megőriztem magamnak. Legyen szó csillagászatról, kémiai kötésekről, mértani testekről, a hang terjedésének fizikájáról, vagy a biológia különböző területeiről, a hangsúly soha nem az aktuális tudásanyagon, sokkal inkább a megismerés módján és az újraalkotáson keresztül történő megértés fontosságán van. A tapasztalatok objektív értékelése, a megismert mintázatok az érzékelt valóságba való tudatos beépítése ugyan úgy része egy elszigetelt területen dolgozó kutató munkájának mint egy tizenéves iskolás gyerekének. A megismerés határai egyre tágabbak, az információ értékelése, hasznosítása pedig egyszerre növekvő lehetőségünk, de felelősségünk is.











KISS IMRE
IW2B-TN01 
konzulens: Szatmári Gergely
A megszámlálhatatlan fényképek tükrében a világ nem más, mint apró darabkák halmaza. Ezek a darabkák összefüggéstelen, robbantott ábrává változtatták a környezetünket, amelyben a régi idők érzékeivel próbáljuk összekötni az igazság pontjait. A tudományok által mítosztalanított világban az emberek újakat teremtenek maguknak. Ezen elméletek gyártása az emberi elmének a világ megértésére irányuló működésére vezethető vissza, tehát egyfajta racionális magyarázatot kínálnak.
A vizsgamunkámmal az volt a célom, hogy reflektáljak a mindennapjainkra, egy olyan korra, ahol a közéletet mélyen átszövi a valós és a hamis információk bonyolult hálója.
   Az IW2B-TN01 egy olyan fiktív kutatócsoport tevékenységét dolgozza fel, ami a valóságban soha nem létezett. A fotográfiáknak bizonyító ereje van, de végső soron nem bizonyítanak mást csak önmagukat: a fényképekből nem derül ki, hogy pontosan kik, milyen kísérleteket végeztek, sem az, hogy mikor és hol. A sorozatban a fotográfia, a történelem és a tudomány egymásnak ütközik, elhomályosítva a tudomány és a tudományos fikció közötti határvonalat.

<<<   PHOTOBOOK link   >>>









KÖRMENDI GÁBOR
SAJÁT HELYEK
konzulens: Pecsics Mária
A dolgozatomhoz kapcsolódó sorozatban Google Street View alkalmazásával montázsokat készíttetettem. A hatalomból eredő társadalmi problémákat dolgoztam fel, amely magába foglalja a bevándorlást, terrorizmust, megfélemlítést, rasszizmust, démonizálást, a nem körültekintő fegyverkontrollt, a szabad véleménynyilvánítás elfojtását és a nemek közti anyagi és jogi egyenlőtlenséget. A képek ikonikus festmények és XXI. századi közismert fotográfiák parafrázisai, amelyek más-más jellegű problémákat dolgoznak fel. A szereplők különböző kontinensekből, nemzetségekből, városokból és falvakból kerültek ki. Az általam készített montázson kívül, semmilyen kapcsolat nincs a szereplők között. A figyelemfelhívó cél mögött egy fontos üzenet is rejlik, mégpedig az, hogy a festményeken és a képeken lévő események bárkivel, akár velünk is megtörténhetnek.












MAJERCSIK_ZSÓFIA
...a kedd egy sunyi hétfő
konzulens: Gyenis Tibor
Kialakulhat-e egyfajta kommunikáció két ember között képek segítségével? Milyen hatással van a folyamatos visszacsatolás az emlékekre és hogyan befolyásolja ez a személyek kifejezésmódjai közti különbséget? Diplomamunkám során többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ.
   Párbeszédet kezdeményeztem egy gyökeresen más szakmában dolgozó ismerősömmel, aki napjainak történéseit képekben és pár mondatban összefoglalva elküldi nekem. A fotók és a leírások alapján készítek egy összefoglaló montázst, kvázi alternatív valóságot, reagálva és nem rekonstruálva az adott eseményeket. A képeket rendszeresen visszaküldöm neki, így figyelve, hogy ez milyen változásokat idéz elő a kettőnk között zajló párbeszédben. Ezt egy közös építkezésnek tekintem, mely során bepillanthatunk egy ember privát szférájába, annak minden pozitív és negatív oldalával együtt, így tudott létrejönni egy kommunikációs csatorna, melyben a rejtett érzelmek is felszínre kerülhettek.