[ Hallgatói munkák ]

BestOFF 2016-2017/ II.

BARÁTH NOÉMI
Dokumentarizmus II.
Témavezető: Pecsics Mária DLA

MAMA
Mamámon keresztül igyekszem bemutatni a nyugdíjasok helyzetét. Számomra ő egy kiemelkedő példa arra, hogy milyen problémákkal küzd egy nyugdíjazott ember: próbálja magát hasznossá tenni, trenírozza szellemi és fizikai állapotát, hogy az ő szavaival fogalmazzak, „késleltetni kell a kiszolgáltatottság állapotát”. Mamám egész életében határozott és erős nő volt, mára, bár hagyott rajta nyomot az idő, mégsem törte meg. Mindennapjaiban felépített magának egy rendszert, amit szigorúan betartat magával célja elérése érdekében. Reggel 7-kor felkel, tornázik, kinyitja a lakás ablakait, szellőztet, megágyaz, majd megfürdik. Megissza a reggeli teáját, hozzá egy szelet kenyér, rajta felvágott, vagy avokádókrém, amit mindig frissen készít el magának. Ha épp senki nem érkezik hozzá, olvas, rejtvényt fejt, és várja, hogy megérkezzen az ebéd, amit előre egy hétre mindig rendel. Délután, egy kis pihenő után, ha az idő is engedi, minden nap tesz egy sétát. Vagy boltba megy, vagy recepteket vált ki, vagy csak tesz egy kört a főtér felé, hogy meglegyen a napi séta. Majd természetfilmet néz messzi tájakról, mert „arra már úgysem lesz lehetség, hogy elutazzon oda”. Próbál pozitívan állni az élethez, megtalálni az apró dolgokban is a boldogságot, de mindemellett ott az árny oldal, a mindennapi félelmek, hogy mi lesz holnap, rendben lesz-e a család, de sajnos, ezek olyan problémák, melyeket senki sem tud kikerülni.















BARÁTH NOÉMI
Kreatív fotó-tervezés I.
Témavezető: Gyenis Tibor

BETON
Nyomhagyás témában az ember által létrehozott és megrongált, „elhasznált” járdafelületeket, betont fotóztam. A világon sok helyen probléma, hogy a tönkrement felületek nehezítik a közlekedést, pedig épp annak segítésére jöttek létre. A használat soránt megrepdezett, megtört és agyon foltozott járdák művészeti alkotásként is érvényesülhetnenek, ha kicsit kiemelnénk őket a mindennapi használatból. Ennek céljából erősítettem rá a repedések kiemelésére és a képek egymáshoz való viszonyára.












BILÁK KRYSTYNA
Műtermi fényképezés III.
Témavezető: Benkő Sándor

Amikor magamat fotóztam egy nappal az éles fotózás előtt, hogy a fényeket kipróbáljam akkor ismét megéltem azt az érzést, amit már korábban is, amikor önkioldóval kellett magamat fotózni. Nagyjából tudom csak behatárolni a képszéleket és a távolságot. S mivel fotósokat kellett fotóznom, ezért úgy gondoltam, hogy kísérletezem a gondolattal, s azon kívül, hogy én is készítek róluk portrét, megadom a lehetőséget, hogy ők ugyanilyen szituációban érezzék magukat, mint én egy nappal előtte. Minden beállítást én végeztem el: ruha, haj, fényképezőgép, azaz megszabtam a „feladatot”. A fotós általában a kép túloldalán pontosan látja mit csinál, így pedig nem. Amikor az ember láttatni akarja magát, készíteni akar magáról egy képet és van egy vizuális elképzelése, akkor sokszor, ahhoz hogy az pont úgy sikerüljön - számos kísérletet, több expozíciót kell készíteni, így rossz és jó képek sora rakódik egymásra a fényképezőgépben. Egy zine formájában ábrázolom ezt a folyamatot.









FEDOR ILONA
Dokumentarizmus II.
Témavezető: Pecsics Mária DLA

OTTHON / HOME
Sorozatommal a társadalom egyre szélesebb rétegét érintő problémakörére, az otthonkeresésre/otthontalanságra mutatok rá. Portréalanyom a lakókocsi életmódot választotta, ami által mindenhol otthon lehet. Kissé kívűl van, de mégis közelebb. Közelebb a természethez és az emberekhez. Sok új ismeretséggel, baráttal jár, de magánnyal is. Jelenleg egyetlen állandó társa Balcsi, a kutyája és az Űrhajónak nevezett lakókocsija. Közös útjaink során .rintettük Amszterdamot, Tirolt, Nógrád megyét és Budapestet.












FEDOR ILONA
Kísérleti fotográfia
Témavezető: Pecsics Mária DLA

LÉLEGZŐ PÁRNA / BREATHING PILLOW
A párna a vég és a kezdet, az éjjel és a reggel. Reggel nyomot hagy rajta a fejünk, amely estére kisimul. Súlyunk alatt elnehezül és megkönnyebbül légzésünk ütemére. Munkámban a folyamatos, rendszeres újrakezdést akartam megjeleníteni a gif által, illetve besűríteni az időt egy fejnyomatos de egyszerre mégis kisimult párnával.








FEDOR ILONA
Stúdiógyakorlat II.
Témavezető: Benkő Sándor

A gyakorlat során a célom bemozdulásos képek készítése volt hosszú záridővel, ugyanakkor bizonyos mozdulatok bemerevítése stúdióvaku segítségével. Ehhez a vakuk modellfényét és vakufényt használtam. Első képemnél még inkább kísérletező jelleggel álltam neki a feladatnak. Olyan portré elkészítése volt a célom, ami egyszerre mutatja a portréalanyt előlről és hátulról is, a megfordulás folyamatát is rögzítve. A második képnél sokkal tudatosabb elképzeléseim voltak. Eszembe jutott egy ötletem, amit még 2012-ben jegyeztem le egy kép kíséretében. Elképzelésem egy fehér ruhadarabtól való megszabadulás folyamatának rögzítése volt úgy, hogy közben legyenek éles, befagyasztott részletek.





HEGEDÜS DOMINIKA
Dokumentarizmus II.
Témavezető: Pecsics Mária DLA

Sorozatom főszereplőjének nagymamámat választottam, aki demenciában szenved. Kialakulása szinte egyik pillanatról a másikra történt, nagy változásokat hozva ezzel a család életébe. Viselkedésén minden egyes demenciára jellemző tünet érzékelhető: hangulatingadozás, tájékozódás romlás, agresszió, ingerültség stb. Munkám során odaköltöztem, átéltem minden egyes énjét, hangulatingadozását. Napról napra megismertem az új mamát, részese lehettem 60 év házasság utáni odaadó gondoskodásnak, feltétel nélküli anya-fia kapcsolatnak.



















KISS IMRE
Kreatív fotótervezés II.
Témavezető: Károly Sándor Áron DLA

STEP-BY-STEP
A sorozatban azt a fiktív állapotot vázolom fel, hogy milyen folyamat menne végbe a társadalom bizonyos rétegeiben, ha feleslegessé válnának, mint munkaerő. Mit tesznek az addig nem tapasztalt mennyiségű szabadidővel? Véleményem szerint a társadalom ilyen mértékű szabadidővel nem tud mit kezdeni. A passzív, „munka” nélkül eltöltött időt viszonylag hamar felváltja az aktív tevékenységek gyakorlása, ami jelen esetben tárgyak és „dolgok”, fizikai és érzéki törvények, tulajdonságok (újra) felfedezésével történik.















KISS IMRE
Műtermi fényképezés I.
Témavezető: Benkő Sándor

CUBOID
A „Cuboid” munkacímű műtermi gyakorlat során a téglatestet, mint térbeli alakzatot és a téglalapot, mint síkbeli felületet használtam a modell személyiségének kifejezésére. A sorozatban öt individuumot jelenítettem meg, amelyek egymásra .pülnek, illetve alakulnak át: tervező, konstruktív, megfigyelő, rejtőzködő és destruktív. A világításokat két-három vakuval, illetve ezek beállítófényeivel és derítőlapokkal oldottam meg. Fontos volt számomra, hogy a modell öltözete, kinézete és kifejezése a lehető legkevesebb mértékben változzon, hogy minél inkább a kompozícióra, a fényekre, látószögekre, tehát a fotográfiai jegyekre helyeződjön a legfőbb hangsúly.








KÖRMENDI GÁBOR

Kreatív fotótervezés II.
Témavezető: Károly Sándor Áron DLA

ÖNSZERETET
Körmendi Gábor 1996. május 23-án született Budapesten, magyar politikus, a 21. századi történelem meghatározó alakja. A Nemzet Népe Párt vezetője 2016-tól, majd 2017-től teljhatalmú diktátor. Erőteljes személyi kultuszt alakított ki, arcképét számos középületben elhelyezték, valamint városokat neveztek el róla, festményeket készítettek a tiszteletére. A projektemben az önszeretet eltúlzott állapotát vizsgálom. A valósághűség és az esetlegesség peremén elhelyezkedő sorozat főszereplője egy nárcisztikus diktátor. Bemutatom, hogy a sajátmagunkkal való megelégedés csak a gondolkodásmódunkban gyökeredzik.














KULCSÁR TAMÁS
Kreatív fotó-tervezés I.
Témavezető: Gyenis Tibor

IDŐ ÉS NYOMHAGYÁS
Az idő és nyomhagyás témán belül egy olyan tevékenységet választottam, ami egy átlagember számára ritkán látható jelenség. Az éjszakai mezőgazdasági munkák nyomait jelenítem meg a fotográfia egyik alapvető eszközével: a fénnyel. Ezek a munkafolyamatok a mai korszerű világunkban már gépesített, szinte teljesen automatizált folyamatok, amik a társadalom szüks.gleteinek kielégítéséhez elengedhetetlenek. A képek elkészítésénél az idő múlását illetve a magát a nyomhagyást is a munkagépek fényének segítségével ábrázoltam.









MESTER LEVENTE
Kreatív fotó-tervezés I.
Témavezető: Gyenis Tibor

APUKÁM TÁRGYAI
Házunk kertjében sok használaton k.vüli tárgy hever. Ezeket édesapám halmozta fel az évek alatt, azért, mert nem talált nekik megfelelő helyet, vagy pedig felhasználásra, beépítésre várnak. A képeket tanulmányozva egyáltalán nem szokatlan a szemnek egy letakart fém állvány, vagy akár két egymásnak döntött raklap. Mintha felvették volna a környezet formáját, és velük élnének. Néhány objekt szoborszerű hatást kelt, máskor csak egybeolvad környezetével. Mikor belépünk a kertbe hirtelen nem tudjuk hová csöppentünk. Hihetjük azt is, hogy egy gyűjtögetőnek a felhalmozott tárgyait látjuk, de akár lehetne egy képzőművész raktára, műhelye is. Egy-egy tárgy időnként eltűnik, majd új lép a helyükbe. Érdekes társítások jönnek létre teljesen véletlenül: az 1920-as évekből származó Orbán-szobor kőmaradványának támasztott alumínium radiátor. A kert egyfajta csatorna köztem és apukám között. Amikor mesél egy tárgy történetéről, arról, hogy hogyan jutott hozzánk, és mi a szerepe, lassan rájövünk, hogy nem csupán gyűjtögetésről van szó. Sokszor érzelmi, vagy történelmi kapcsolata van, olykor csak megrendelésre készül. Tanulságos volt számomra, hogy első látásra lomot láttam, majd ahogyan egyre közelebb kerültem a tárgyakhoz, úgy nyílt meg előttem apukám.











PÁLHÁZI PETRA
Kreatív fotó-tervezés IV.
Témavezető: Molnár Ágnes Éva DLA

Diplomamunkámban a tatabányai távhővezeték különleges alakzatainak dokumentálásával foglalkozom. A létező objektumokat úgy értelmezem át, hogy egy új műalkotást hozzak létre a megfelelő világítás segítségével. Az ipari vezetékek szoborként, műalkotásként való ábrázolása egy fontos szempont volt diplomamunkámban, ennek megfelelően azonos világítást alkalmazva világítottam meg. Ebben a sorozatomban használaton k.vüli fém- és vas tárgyakat gyűjtöttem össze és formáltam át őket oly módon, hogy szoborként jelenjenek meg fotóimon. A kiválasztott tárgyakból, több elem összeillesztésével installációkat készítettem, és a világítást arra használtam, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak szobrokra, műalkotásokra. Diplomamunkámban adottak voltak az alakzatok, azonban ebben a kreatív tervezési feladatban lehetőségem adódott alakítani, formálni, módosítani a tárgyak kinézetét, ezáltal a végső látványt is.








SKUBLICS GERGELY

Stúdiógyakorlat II.
Témavezető: Benkő Sándor

A stúdiógyakorlat során azzal kísérleteztem, hogyan tudok vakuval részben kimerevített, részben pedig bemozduló alakot fényképezni. A megvalósításhoz két vakut használtam, az egyik a bemozdulásért volt felelős - ennek csak a beállítófényét használtam - a másik az alak részletének kimerevítését végezte. A modellfényét pedig kikapcsoltam, hogy ne okozzon nem kívánt expozíciót.







SZABADI FLÓRA
Dokumentarizmus II. 
Témavezető: Pecsics Mária DLA

















SZABADI FLÓRA
Kísérleti fotográfia
Témavezető: Pecsics Mária DLA

RÉTEGEK
A hétfő számomra önmagam felépítése. A hétfő reggel egy rituálé. A szememet dörzsölöm, a testem elzsibbadt, belül még alszom, de magamra öltöm az ébrenlét álcáját. A témámhoz megfelelő anyagnak a fóliát találtam, a rétegezhetősége, építhetősége miatt. Elkezdtem kísérletezni a fóliák fedésével, és átlátszóságával. Ezeket a fóliákat a kísérlet során véletlenekből adódóan nyomatok készítéséhez használtam fel, először papírra majd textilre. Hétfő reggelente készítettem magamról portrékat, megegyező világítással. Minden képet közvetlenül felkelés után készítettem. A képeket elnézve arra a következtetésre jutottam, hogy a hétfők egyformák, átlaguk egy homályos, de felismerhető képet ad rólam.












SZABADI FLÓRA
Stúdiógyakorlat II.
Témavezető: Benkő Sándor

NEON TOKYO
A japán főváros képe és világa inspirált a munka során. Két vakut használtam a modell megvilágításához, az egyik a modellfénnyel folyamatos fényt adott, a másik manuális elvillantással kimerevítette a bemozdulás alatt a képet. A vakuk elé színes fóliát helyeztem, így előidézve Tokió neon fényeit.






SZALAI ESZTER

Kreatív fotótervezés IV.
Témavezető: Molnár Ágnes Éva DLA

URBAN JUNGLE
A XXI. századra egyre inkább jellemző, hogy a városi életmód mindinkább kiszorítja a természetet az ember életteréből. A rengeteg ipari létesítmény és egyéb épületek építésével szűkül a természetes környezet. Mindez az elmúlt évtizedek során a városok mértéktelen növekedése miatti helyhiány következménye. Ezt a helyzetet az emberek úgy akarják kompenzálni, hogy a természetes környezetet viszik be az otthonaikba, hogy visszaépítsék azt az állapotot, amit máshol megszűntettek. Ezt több formában is megteszik: természetes növények alkalmazásával, illetve van, hogy műnövényeket visznek be élettereikbe. Sorozatomban, a diplomamunkámtól eltérően, mesterséges, épített terekkel foglalkozom. Célom itt nem a természetes közegben lévő mesterségességre rávilágítani, hanem pont ezzel ellentétesen a mesterséges terekben megjelenő természettel foglalkozom. Mindezzel a folyamattal, hogy bevisszük a növényeket a lakásainkba, kialakul egy kettős közeg, hiszen az ember a természetes elemeket, a növényeket és a saját mesterséges elemeit vegyíti. Olyan magán tereket építünk, amik menedékként szolgálnak, hogy elválasszanak minket a természettől, de ösztönösen mégis ragaszkodunk a látványhoz, amit a természet nyújt, vágyunk a jelenlétére és ennek elérése érdekében a természetet visszahozzuk saját k.nyelmünk és nyugalmunk elérése érdekében.
















TARÓDI-NAGY KONRÁD PÉTER
Dokumentarizumus II.
Témavezető: Pecsics Mária DLA

NEM KÜLÖNB / NOT SO DIFFERENT
A sorozatban a homoszexualitással foglalkozom, mint XXI. századi szubkulturális jelenség. A kiválasztott alanyommal - akin keresztül vizsgálom a témát - egyetemre kerül.semkor ismertük meg egymást. Tamarával különleges kapcsolat alakult ki, egyfajta bizalmi intimitás született és ami csak erősebb lett a projekt elkészítése alatt. Egy külső szemlélőnek párkapcsolatként tűnhet a kettőnk között lévő viszony, a viselkedés és kötődés miatt, viszont ez sosem fog létrejönni az identitás különbségek lévén. A projekt Tamara életének fő szegmenseit vizsgálja, szexualitásának elfogadását, támogatását. Megjelenik a testvéri és a családi kötelék, mellette jelen van a mi kapcsolatunk és a párkapcsolatának hiánya. Fontos volt a téma egy finom formában való bemutatása, az intimitás mértéktartása és a méltóság megőrzése.

























HEGEDÜS DOMINIKA, BÍRÓ MILÁN, TERPLÁN IMOLA
Stúdiógyakorlat II.
Témavezető: Benkő Sándor

ELBORULT EMBERI ELME
A féléves téma experimentális fotók készítése volt bemozdulásos életlenséggel, blende és záridő használatával stúdió körülmények között. A portré műfaját választottuk. Speciális, UV hatást elérő fényt használtunk, melyet oktobox és kék szűrő segítségével hoztunk létre. A modell arcát UV reagens festékkel sz.neztük meg, amely a legapróbb mozdulatoknál is kirajzolódott a képeken.









TERPLÁN IMOLA
Kísérleti fotográfia
Témavezető: Pecsics Mária DLA

HÉTFŐI TÁRGYAK
Jelen sorozatommal azt az esetet vizsgálom, hogy milyen módon változhat a kép üzenete, ha az őt hordozó anyag fizikai behatáson, jelen esetben gyűrődéseken megy keresztül. Bizonyos információk eltorzulnak, mások elcsúsznak, vagy egyszerűen takarásba kerülnek. A gyűrődések direkt módon, tudatosan, nem pedig véletlenszerűen lettek kialakítva. Vajon egy teljesen más történetet fog hordozni a módosított kép? A képeken hétfőnként használatos tárgyakat és azok funkcióját fotóztam, melyek valaminek a kezdetét, az elindulást szimbolizálják.



















TÓTH EVELIN
Műtermi fényképezés III.
Témavezető: Benkő Sándor








TÓTH HENRIETTA
Stúdiógyakorlat II.
Témavezető: Benkő Sándor

A kiadott technikával, azaz bemozdulásos életlenséggel kellett a feladatot elkészíteni. Önarcképet készítettem, mégpedig úgy, hogy egy tükörrel szemben helyezkedtem el a fényképezőgépemmel és önmagamat világítva be egyetlen fényforrással. Az elkészített képekkel azt próbálom kifejezni, hogy egy-egy kép készítése során mennyit változik a fotós maga.