[ Hallgatói munkák ]

Balogh Viktória
Laborgyakorlat II
Konzulens: Károly Sándor Áron

TÁBLÁK
Sorozatomban a tudás átadásának vizuális nyomait vizsgálom. Letörölt iskolai táblákat fotózok. Elsősorban a tudás egy vizuális megjelenését és annak a gyakorlatban való folytonos eltűnése utáni állapot érdekel. Ennek a folyamatnak – táblára való írás, rajzolás; majd írás letörlése és ezeknek ismétlődése – azt a részét ábrázolom, amikor a tábla „üres”, csak a nyomok és sérülések vannak jelen a felületen. Minden íráskor kialakult sérülés a táblán nyoma egy tudásanyagnak. Ezek idővel egymás mellé, egymásra rakódnak és alkotnak egy egységes, kifejező lenyomatot mindarról, amit tudni vélhetünk.









Balogh Viktória
Kreatív fotótervezés II
Konzulens: Gyenis Tibor

COMPLETE
Témámban az átfordítással foglalkozom. A kisajátítás és a módosított újraalkotás érdekel elsősorban. Olyan területet kerestem, aminek pontosan ismerem a határait, azokat hogyan léphetem át, teljes szabadsággal kutathatok, kereshetek. 
   A családi „archívumban” kezdtem el kutakodni. Olyan képeket találtam, majd kezdtem el tudatosan keresni, amik a dekomponáltságukból adódóan akaratlanul válnak izgalmassá, természetessé és felszabadultan humorossá. A laikus ember általában egyszerűen csak hibásnak tekinti, de hozzá teszem, hogy így is értékesnek. Én őszintének és szépnek látom ezeket a képeket. A a dekomponáltságból adódó „befejezetlen” képelemek kiindulópontjaim, ezeket folytatom, egészítem ki, csatolom össze és mutatom fel.










Bilák Krisztina
Kreatív fotótervezés II
Konzulens: Gyenis Tibor

OSZLOPADRÓTÉGLANTENNAJTÓ
Hogyan fogjuk fel a dolgokat? Mi alapján szortírozzuk, mi alapján rendszerezzük? Mi alapján döntjük el, hogy a vatta az puha? A személyes élményre való visszautalással tudunk biztosak lenni e állításban. Mi az amit látunk? Hasonlóságok tükröződése minden amit megtapasztalunk? Mindegyik kép mögött egy másik kép van. Miért akarunk egy dologban funkciót találni? A valamiről való nem tapasztalás nem sejthető. Ha meglát anyukám egy filmszárító csipeszt nem fogja tudni mi az, de megpróbálja hasonlítani valamihez. Sorozatom talált és újra rendezett helyzetek, kísérletezések, forma- és fénytanulmányok, melyek bepillantást engednek egy saját univerzumot felépítő folyamatba. 



video



Biró Dávid
Műtermi fényképezés III
Konzulens: Vékony Dorottya

KUPCSIK ADRIÁN PARAFRÁZIS
Kupcsik 2009-2011 között készült csendélete egyfajta diagramokként működnek és magyarázzak különböző apparátusok mechanizmusát. Mindennapi használati tárgyakat használ építő eleméül festményein.  Képeinek felépítése rendkívül strukturált, átgondolt és következetes, a kompozíció követi a mechanizmus magyarázatának folyamát. A néző tekintete a pásztázás során befogadja a működési elvet a konstrukción keresztül. A mechanizmus bizonyos funkcióit ellátó elemek eredeti formavilágát követik az általa behelyezett eszközök. 
   Egyszerű tárgyhasználata közelebb hozza a nézőt a működés megértéséhez, mivel az ok-okozati összefüggéseket bonyolult magyarázatok és mérnöki konstrukciók helyett megszokott formákkal találkozunk. A képeivel kialakított szituáció, olyan érzést kelt, mintha egy tanár a körülötte lévő tárgyak használatával könnyen érthető kísérletek vagy modellek segítségével próbálná elmagyarázni diákjának ezeket az elveket. 
   Parafrázisom során Kupcsik magyarázó hozzáállásával szeretném megépíteni az általam választott kontrukciók működési elvét. Kupcsik esetében az ábrázolt szerkezetek között nem találtam gondolati összefüggést, ezt a saját munkám esetében pótolom. Képeimen emberi élettani jelenségeket ábrázolok, azoknak szervi és folyamati összefüggéseit megkonstruálva. eszközhasználatát és kompozícióját próbálom felhasználni. Továbbá ragaszkodok a mindennapi tárgyak használatához.







Biró Dávid
Kreatív fotótervezés IV
Konzulens: Szatmári Gergely

IN SITU
Az öndefiníció visszacsatolások alapján működik, amik segítségével meghatározható a személyiség helye a társadalomban. 
A visszajelzések együttesen kialakítanak és körvonalaznak egy funkciót, amiben szerepet tud vállalni. A személyiséget egy képlékeny és semleges anyagként fogom fel, ami a környezethez való idomulással képes egzisztálni. A fizika törvénye szerint minden az energiaminimumra törekszik és próbál felvenni egy stabil állapotot. A környezeti szabályok, tulajdonságok meghatározzák ennek az állapotnak a lehetőségét, pl. a buborék így veszi fel megszokott gömb formáját. Ez a matéria, keretrendszer vagy valóság az, amely a külső, definiáló és deformáló mechanizmusként működik. Ehhez hasonlóan a tárgyak saját funkcióit külső, a felhasználó személyes hozzárendelésével kapják meg. 
   Ha egy ismeretlen eszközt találunk, próbáljuk megfejteni annak felhasználási lehetőségét, eredeti rendeltetését. Vajon
megtalálható e egy ilyen tárgy eredeti funkciója? Vajon a személyiség esetén beszélhetünk e rendeltetéstől eltérő felhasználásról? 
  Képeimen ezt a kutatást, az öndefiníció kérdéseit és a környezeti hatást, idomulást ábrázolom. A külső tényezők, a visszacsatolások és elvárások definiálják és deformálják az önképet, mint ahogy a tárgyak tőle független tényezők által nyerik el funkciójukat és végső formájukat.









Kiss Imre
Kísérleti fotográfia
Konzulens: Károly Sándor Áron

TIMELINE
Mit láthatunk, ha hosszú időn keresztül a mozgó vonat ablakán nézzük a tájat? Rengeteg egyforma, sokszor statikusnak tűnő tájat és mozgásban lévő embereket, akik mintha egy idővonalon lépnének előre és hátra, de mindig egy síkon mozognak. 
   Nagyobb bevásárlóközpontok mellett a kijelölt járdáknál ugyanezt tapasztaltam. Fényképemen ez a síkbeli tér és mozgás jelenik meg. Nem tájkép vagy panorámafotó, nem kivágott részlet, nem is egy fotó. Maga az egész kép hamis, így soha nem létezett ez a látvány a valóságban. Ha tovább nézzük a képet felfedezhetünk rajta néhány apró, árulkodó részletet amelyek lebuktatják a hihetőségét és továbblép az egyszerű ábrázoláson.




Kiss Imre
Dokumentarizmus II
Konzulens: Pecsics Mária

47 40’ 54,6” | 21 39’ 30,7”
Akárhová nézünk, szemünk állandó mozgásban van, fókuszál, amelynek során a térben, időben együtt szereplő, illetve hasonló vagy ellentétes tulajdonságú dolgok képei, nevei kölcsönösen felidézhetik egymást. Asszociál. 
   Sorozatomban egy amatőr csillagászt és a környezetét fényképeztem. Már adott tárgyakból és talált, de a csillagászathoz alig vagy egyáltalán nem kapcsolódó felületekből konstruáltam meg azt a hangulatot, ami számomra a legjellemzőbb volt a csillagász személyében. Komolykodó fantaszta: kéklő csillagokról készült életlen fényképemről párhuzamos Földek jutottak az eszébe, multiverzumokról fantáziált. 
   Ezt a felfogást folytatva felismertem a tárgyakban rejlő jelentéseket, gondolatiságot és egyre inkább elhagytam a hagyományos kommunikáció formáit.



















Balogh Viktória - Bilak Krystyna
Műtermi fényképezés II
Konzulens: Vékony Dorottya

EGYKÁVÉZÓ
Kiadatott feladatunk volt, hogy egy kaposvári vendéglátóegységnek készítsünk képeket. Mi az Egykávézót választottuk, és a hely hangulatához és stílusához illő képeket készítettünk.












Körmendi Gábor
Dokumentarizmus II
Konzulens: Pecsics Mária

MADÁRHÁZ
A Magyar Természettudományi Múzeum számos kincset őriz. Többek között a madárgyűjtemény lakóit. Fotósorozatommal bemutatom, hogyan nyernek a madarak örök életet a preparátor segítségével. 
   A preparálás nagyon körülményes hivatás, akár több napig is eltarthat egy munkafolyamat. A mérések, a bőr lehúzása és a test elkészítése rendkívüli odafigyelést igényel. Nagyon sok gyakorlatra és tapasztalatra van szükség, hogy úgy adja vissza az állat kinézetét, mintha még ma is köztünk lenne. A feladatom egy munka, bemutatása volt. A hivatások közül, azért esett erre a választásom, mert ennek a szakmának csak az eredményét látják a látogatók, és nem ismerik az elkészítés folyamatát. A múzeumok sok preparátorral dolgoznak akik, a kíváncsi szemektől elvonulva tevékenykednek. Szerencsém volt az egyikkel felvenni a kapcsolatot, aki bevezetett a szakma rejtelmeibe.








Kovács Edmond
Kísérleti fotográfia
Konzulens: Károly Sándor Áron

TÖBSZÖRÖS
Sorozatomat elsősorban Drégely Imre fotói inspirálták. Az ipari gépek, illetve azok részleteinek egymás mellé helyezése késztetett gondolkodásra. Digitális technikával készítettem a fotókat, majd a végleges absztrakciókat is. Kezdetben több anyaggal kísérleteztem, kipróbáltam a folyadékokat, majd a fénytörésből adódó alakzatok felhasználását. Végül a természetben megtalálható elemek, és ezekből konstruált kompozíciók mellett döntöttem. 
   Textúrákon keresztül eljutottam konkrét terekig, majd végül az élőlényeket idéző alakzatok előállításáig. A nyers fotókon látható kompozíciók ezekhez viszonyítva csonka, nonfiguratív tárgyak. A végeredmény hosszas gondolkodás, anyagválasztás, képszerkesztőben történő tükrözések és sokszorosítás következménye. Egyes részek kiegészítik egymást, a szimmetrikus elhelyezés által pedig egésszé, valamilyen formában beazonosíthatóvá válnak. Az alapgondolat minden esetben csupán kis részét képezi egy-egy végleges műveknek.






Kovács Edmond 
Laborgyakorlat II
Konzulens: Károly Sándor Áron

SZEREPOSZTÁS
Munkám során portrékkal foglalkozom, emberek megjelenésének, megjelenítésének egy elsőre kevésbé szokványos megközelítési formáját alkalmazva. A maszkok évezredes hagyományra tekintenek vissza. Jelenleg kifejezetten a maszkok bemutatását tűztem ki célul, minden zavaró elemet mellékelve. Nem célom sem a maszkok szimbolikus jelentésének, sem konkrét eredetének taglalása. 
   A különböző kosztümök beiktatásával, végső soron önmagunk elrejtése a cél. Valójában nem számít hogy személyiségünket másítjuk meg, vagy teljesen eltérő egyénként próbálunk érvényesülni, a fő cél a megújulás. 
   Képeimen a fent összefoglaltak tükrében igyekeztem vizuális megjelenést kölcsönözni a témának, illetve tanulmányozni modelljeim viselkedését. Hiszen a kilétüktől megfosztott emberek viselkedése legtöbbször sokkal felszabadultabb, határozottabb, mint leplezetlen formában. Talán épp a valós szerepünkhöz való ragaszkodás által maradunk felelősségteljesek, ám egyben korlátoltak is.










Magyarósi Kata
Kreatív fotótervezés II
Konzulens: Gyenis Tibor

HA
Nagymamám (mint a legtöbb nagyszülő) sokat mesél a fiatalkoráról, történetekről az Ő iskolás éveiből, barátságairól, utazásairól; arról, hogy az „Ő idejében” mi hogy volt. Előkerül egy régi fotó és rögtön társul hozzá egy történet. Olyan lelkesen és szeretettel beszél az ifjúságáról, a barátnőiről, hogy kedvem lenne visszautazni az időben és átélni Vele a történeteit. 
   Nézegetve nagymamám régi albumát, és az abból hiányzó képek helyét, a következő gondolattal játszok el: A nagymamám és én egyidősek vagyunk, barátnők. Közös képeink tanúskodnak a barátságunkról, az emlékeinkről, melyeket együtt éltünk át. „Ha” című sorozatomban egy fikciót állítok fel. Elképzelem, milyen lett volna, ha egy korban élünk a nagymamámmal. A képek elkészítése közben beleélem magam az őáltala mesélt szituációkba, és egy álomból valóságot kreálok. Az album elkészítésénél fontos szempont volt, hogy a saját magamról készített felvételek eltávolodjanak az mamám archív képeitől, ezzel meghagyva azt az áthidalhatatlan távolságot, ami a 2 generáció között van. Emellett ezzel az elkülönítéssel reflektálok a valótlan szituációra. A kiugró, kidomborodó figurák a mesekönyveknél gyakran használt megoldásokra hajaznak, hiszen maga az elgondolás, hogy egy idősebb/fiatalabb családtagunkkal egy idősíkba helyezzük magunkat önmagában meseszerű.


video



Sztrehalet Oxána
Műtermi fényképezés III
Konzulens: Vékony Dorottya

PARAFRÁZIS
Sorozatomban Orr Máté festményei alapján készítettem parafrázisokat. A festmények egyes karaktereit kiemelve, új kontextusba helyezve ábrázolóm, keresve a figurák belső lényeget.








Kiss Gergely
Laborgyakorlat III, Kreatív fotótervezés II
Konzulens: Gyenis Tibor, Károly Sándor Áron

HALOTTI MASZKOK
Sorozatomban olyan portrékat sorakoztatok fel, amiben kizárva minden körülményt, úgy fényképezek, mintha az arcokról mintát vennék. Megőrzöm az arcok lenyomatait, amik csak a megmaradást szolgálják.









video



Pomsár Miklós
Műtermi gyakorlat III
Konzulens: Vékony Dorottya

VIRTUÁLIS TÉR
Fehér László több festői korszakának a képei is személyes témákból táplálkoznak. Feldolgozta a zsidó identitást, zsidó származása okán, valamint sok alkotása alapul családi fényképeken. A ferde horizont, az esetleges képkivágások, az ORWO nyersanyag jellegzetes színvilága is a fotó alapú alkotásról árulkodnak. 
   A ‘90-es évektől kezdett fehér kontúros alakokat festeni a képeire. A homogén, sokszor feketébe vesző tér a téma körül, a kiüresedettség, a kontúr alakok elidegenedettséget, időtlenséget közvetítenek. Képeire egyszerű világítások jellemzőek. 
   A családi fényképek alapjain nyugvó művészete, képeinek virtuális, szürreális volta erős párhuzamot mutat a modern kor közösségi médiájában tapasztalható elidegenedéssel. A kontúros alakok az Internet téren és időn kívüliségét, a személyes kapcsolatok megtépázódását juttatja eszembe. Egy kizárólag önmagán belül értelmezhető privát ám mégis személytelen tér létezését sejteti, mely egyszerre hely és nem-hely. Vagy talán csak a hely illúziójával elfedett tranzit zóna, melyen keresztül robog az életünk és abba a tévképzetbe ringat minket, hogy képesek vagyunk nyomot hagyni benne. Ez a párhuzam az alapja a parafrázis sorozatomnak.








Szalai Eszter Alexandra
Kreatív fotótervezés II
Konzulens: Gyenis Tibor

A MÚLT JELENE
Projektemben mások számára jelentéktelen tárgyakat keltek életre, emelek át a múltból a jelenbe. Ezek számomra kiskoromban nagy jelentőséggel bírtak, hozzá tartoztak életemhez.Saját illetve szüleim, nagyszüleim meséin keresztül lettek értéket képező tárgyakká.
   Az idő előrehaladtával, részben a technikai újításoknak köszönhetően a külső szemlélő számára értéküket vesztették, legtöbbel már csak lomtalanításkor, vagy a padlás elrejtett zugaiban kutatva találkozhatunk. A tárgyakra a padlásunkon kutatva találtam rá én is, melyeknek hiánya jelen van mindennapi életünkben, mégis értékét mára már csak gyermekkori emlékeink adják, mivel időközben használhatatlanok lettek, vagy csak meguntakká váltak. Némelyikük pedig kidobásra ítélve várják sorsukat.
   Mindenképpen fontos volt számomra, hogy a tárgyakat az eredeti helyett olyan színűre változtassam, ami számomra a legkedvesebb, ezzel is érzékeltetve hiányukat, értéküket.