[ Munkák BA ]


KEF BA 2017-2018/ II.

Anda Gábor
Kreatív fotótervezés III.
Témavezető: molnár Ágnes Éva 

1985
Ez a sorozat George Orwell 1984 című regényén alapul. Egy számomra lényegi motívumot kívánok megjeleníteni, ami az „újbeszél“ hatása. Az „újbeszél“ a nyelv redukálásáról szól, hogy ezáltal a gondolkodás lehetősége is korlátozódjon. Sorozatomban ennek az inverze történik. Amikor a túl sok információ inkább nehezíti a kommunikációt, mintsem könnyítené. A részleges ingerek sokasága rövid időkerettel korlátozzák a megértést. A hatás mindkét esetben hasonlónak tűnik. A jelen a jövő.
















Hegedüs Dominika
Műtermi fényképezés II.
Témavezető: Benkő Sándor

METAMORFÓZISOS ÖNPORTRÉ
Munkám során 50 év női divatját veszem alapul, 1920-1960-as évekig. Az évtizedek alatt számos változáson keresztül ment divatot jelenítem meg. Az első világháborút követően megváltozott igényekhez alakították a ruházatot. Ebben az időben a nők egyedül jártak mulatni,cigarettáztak, azaz modern felszabadult életet éltek. 1929-33-as években megjelenő gazdasági világ válságnak köszönhetően az addigra kialakult divatot formálták át. Smink terén még mindig hóditott a vékony sötét szemöldök, erős kontúrok, a füstös szemhéjak, viszont nagyobb hangsúlyt kapott a telt ajakak. 1940-es években főleg a megszállt területeken az öltözködést a szükség diktálta, és nem a divat. Ugyanakkor, az amerikai filmiparnak köszönhetően a mosolygó sztárokat szerette volna mindenki utánozni. A smink használatával hangsúlyozták saját egyéniségüket és szexualitásukat. A 40-es évektől megjelenő pin-up girl-ök nagy népszerűségnek örvendtek, akik a vonzerőt és a nőiességet jelenítették meg. Fontos hangsúlyt kapott az összeillő vörös rúzs és körömlakk. Az 1950-es éveken a visszafogottabb smink, hollywoody csillogás, cicás tusvonal, telt vörös ajkak jelentették a divatot. Az 1960-as években a kifinomult legancia és a nőies vonalaké a főszerep. Halvány rúzs,szemhangsúlyos smink és az elmaradhatatlan hatalmas tupír.










Iványi Luca Rebeka
Kreatív fotótervezés I.
Témavezető: Gyenis Tibor

Kisebbségi komplexus
Az individuálpszichológia megteremtette a kisebbségi komplexus fogalmát. Eszerint az ember születésétől fogva az egója felsőbbrendűségi érzésétől vezéreltetve arra törekszik, hogy uralkodjon környezetén, és hatalmát afelett erősítse. A környezet és a társadalom ezt a dominanciatörekvést szabályozza, illetve elnyomja a szocializációs mechanizmusok által. Ennek a hibái: az alacsony társadalmi státusz vagy az eltérő fizikai tulajdonságok miatti lenézés, illetve a nagyfokú mellőzés a gyermekkorban; megbetegítheti a lelket, és az individuumban frusztrációt, kisebbségi érzést kelthet. Az egó ekkor kisebbségi komplexust fejleszt ki magában, amely hamis énképet vetít a tudatba.
Sorozatom ezzel az általános problémával foglalkozik. Lyukkamerával miniatűr fotográfiákat készítettem magamról, melyeken érzékeltetni igyekeztem az önértékelésben jelentkező zavarokat. A lehető legkisebb méretet szerettem volna használni, így a legnagyobb fotó méret 2 cm. Egy adott kép aránytalan kicsinysége a kerethez viszonyítva a környezetben való elveszettséget, kisebbség érzést, a hovatartozás zavarodottságát kívánja szemléltetni.













Keresztes Johanna
Műtermi fényképezés II.
Témavezető: Benkő Sándor

Az elmúlt pár év során arra jöttem rá, hogy nagyon nehéz rólam előnyös vagy számomra megfelelő képet készíteni. Ezért nem is szoktam hagyni, hogy más emberek lefotózzanak. Az elkészült sorozatban, egy kép kivételével nem látszódik az arcom, csupán egyéb más külső tulajdonságok, vonások alapján lehet következtetni arra, hogy én vagyok a képeken.
Az egyetlen kép, ahol a teljes arcom látható a véletlen során keletkezett, amikor éppen nem figyeltem arra, hogy milyen legyen a fejem az elkészült képen.










Molnár Bence
Műtermi fényképezés II.
Témavezető: Benkő Sándor

Három értekezés a szexualitásról
Freud XX. század elején megjelent „Három értekezés a szexualitás” című művét vettem a koncepcióm alapjának. Experimentális stílusban képzem le a különböző emberi nemi ösztönöket és a szexualitás szintézisét. Ez magába foglalja az ember pszichológiai fejlődése során létrejött különböző szexuálisorientációkat és fétisek létrejöttét. A fotósorozat képeit a homoszexualitás, szadizmus-mazochizmus, különböző fétisek alkotják. 










Kondricz Ákos Levente 
Kreatív Fotótervezés I. 
Témavezető: Gyenis Tibor 


Okosportré
Féléves munkám során az okostelefonnal, mint önálló fényforrással foglalkoztam. A Különböző korosztályú ismerőseimet magukra hagytam fél percre egy elsötétített helységben, és arra kértem őket, hogy egy olyan általuk telefonon választott szín segítségével amellyel mások előtt bemutatnák magukat, kezdjék el tükörben a saját arcukat vizsgálni miközben exponálok. Sorozatommal az önkép és a saját magunkról készített képek kapcsolatára szeretnék rávilágítani, hogy megjelenésünk a közösségi média felületein nem tudja képeken keresztül tükrözni az önmagunkról, és mások által rólunk alkotott személyiségképet, megjelenésünk minden esetben egy bizonytalan és hiányos képet mutat. 








Kondricz Ákos Levente
Dokumentarizmus II.
Témavezető: Pecsics Mária

Anya
Sorozatomon keresztül a változó korral foglalkozom, amelyet anyukám által szeretnék bemutatni. Külső szemlélőként sosem fogom teljesen megérteni azokat a testi és lelki folyamatokat amelyeken egy középkorú nő megy végig. Mivel anya-fia viszonyról beszélünk, így közel tudtam kerülni ennek a változásnak a megértéséhez és bemutatásához. 
















Kondricz Ákos Levente
Stúdiógyakorlat II.
Témavezető: Benkő Sándor

A stúdiógyakorlat során a kísérletezés és bemozdulás keretein belül a digitális montázst választottam, mint technikát. A képek fő esztétikai irányvonalát a szobrászat adta, azon belül is az afrikai ébenfa, illetve az ógörög és reneszánsz márványszobrok, amely két anyag különbözőségét a sorozaton belüli színkontrasztokkal erősítettem fel.  Célom egy-egy dinamikus szobor létrehozása volt, különböző mozdulatpillanatok és statikus pózok megjelenítése egy képen belül.











Majercsik Zsófia










Nagy Olivér












Szabadi Flóra
Műtermi fényképezés II.
Témavezető: Benkő Sándor

TÖKÉLETES ÉN
A testünk a legintimebb tulajdonunk. Vele/benne élünk, nem cserélhetjuk ki és csak bizonyos mértékig változtathatjuk. Az emberek többsége elégedetlen a testével. A testünkkel való kapcsolatunkat külső és belső hatások formálják. Nem testképzavarral foglalkozom, mert nincs problémám a testemmel, elfogadtam olyannak, amilyen. Sokkal inkább egy játékként tekintek a photoshop nyújtotta lehetőségre. Létrehoztam önmagam tökéletes mását, a média nyomása és a saját elképzeléseim alapján. A munkának nincs vége, mert ahogy én változom, úgy a bennem élő kép a tökéletes önmagamról is folytonosan változik. A munka során rá kellett jönnöm, ha holnap az általam létrehozott testben ébrednék, kevésbé lennék boldog, mint a testben amiben most élek.